6. Plüssmaci és gumicsirke

Veszélyes dolog az internet. Ezen belül is a webshopok. Ma nem kevesebb, mint két órát töltöttem azzal, hogy csak játékokat nézegettem, mert sok játékot akarok majd Kutyinak. Mire hajlandó voltam abbahagyni ezt a tevékenységet és valami normálissal foglalkozni, úgy éreztem, azonnal olvasnom kell némi nehézsúlyú klasszikus irodalmat egy kis lájtos tudományos ismeretterjesztéssel elegyítve, hogy újra megtaláljam az emberiség szellemi képességeibe és színvonalába vetett hitemet. És a sajátomba vetettet is…

Mindenesetre szeretnék majd Kutyinak néhány plüss valamit. Mindenekelőtt macit, mert az a legplüssebb plüss játék. Aki mást gondol, az hülye. Vagy sose volt plüssmacija és akkor honnan tudná, hogy mit beszélek. Higgyétek el: egy plüsskeselyű(!) nem tudja ugyanazt az élményt nyújtani, mint a mackó! Nem teljes élet az, amiben nincs plüssmaci, tehát Kutyinak is sürgősen be kell szerezni egyet. Férj azzal riogat, hogyha széttépi a macit, és véletlenül lenyel belőle egy darabot, akkor bélelzáródása lesz, és vihetjük műteni. Nem baj, ez van: senki nem mondta, hogy veszélytelen a plüssmaci tartás. A kutyáknak amúgy fantasy macikat is készítenek, valószínűleg azért mert a sima nekik túl unalmas. A speciális verzió a polip-maci (lásd itt lent)…

Labdából több kell neki, minimum ezek: egy valamilyen sima gumilabda, egy teniszlabda (egyszer valaki magyarázza meg a kutyák titkos vonzódását ezekhez) és egy olyan, amiből jutalomfalatkák esnek ki, ha ügyesen gurigatja. Egyik se lehet sípolós, majd én sikítok neki, ha éppen olyanom van, azzal érje be. Ja, és egy ilyen is feltétlenül… pillanat, mindjárt beugrik a szakkifejezés: “csörgős labda puha tollboával”. Meg egy tüskés, biztos az is másképp szórakoztató neki, mint a többi.

Olyan is létezik, hogy kutyacumi (lásd fent), de agyilag erre a szintre még nem jutottam el. Egyelőre nem is értem, hogy azzal mit csinálhatnak a kutyák: tudnak ők cumizni? De, ha egyszer mégis eljutnék oda, hogy egy ilyet vegyek le a polcról (főleg baba-kék színben!!!) akkor valamelyik szerető családtagom sürgősen fogjon le, majd hívjon orvost.

Van továbbá kifejezetten “apport-játék”. Mert nyilván nem mindegy az állatnak, mit hoz vissza. Bizonyára mellre szívná, ha a polip-maciját dobálnák el jó messzire. Szóval ezt is kap, mert fontos a lelki egyensúly, meg hát az összes többi kutyának az isiben lesz menő apport játéka, akkor pont neki ne legyen?

Azt  is észrevettem, hogy a legtöbb kutyajáték szép színes. Valaki szólna ezeknek, hogy egy: a kutyák nem igazán látnak színeket, és kettő: a világ összes feng-shui rendszerre felborul a rikító zöld színű gumicsonttól? Ha már, akkor mi biztos csont színű csontot veszünk és kötél színű húzó-rágó kötelet.

Szeretném leszögezni: gumicsirkéje nem lesz, mert tiszta horror, ahogy ez a játék kinéz, és nem vagyok hajlandó ilyesmit a lakásban tartani. Ha majd nagyon akar gumicsirkézni, küzdjön meg érte és vegye el más kutyájától. Jah: egyéb állatformájú gumijátékokat sem kap, a mosolygós ciklámen zsiráfot vagy a szomorú tekintetű levendula-lila elefántot szintén vadászat útján kell megszereznie magának, bár remélem, ennél jobb ízlésre tudjuk majd nevelni. A textilfarkú kacsa is csak a holttestemen át jöhet be az otthonunkba!

Most megyek és kicsit megsimizem a plüss mosómacimat, hogy megnyugodjon, ugyanis nagyon fél, hogy Kutyi majd őt is játéknak fogja nézni…

Feleség

Én kérek elnézést mindazoktól, akik szerint nem a plüssmaci a legplüssebb plüssjáték. Természetesen ők sem hülyék, csupán máshová helyezik a hangsúlyokat. Az még nem jellemhiba, ha valaki a plüssegér mellett kötelezte el magát. Legfeljebb határeset.

Hááát igen…, eddig tudtuk titkolni Feleség sajátos hozzállását a plüssállatokhoz, most ez visszavonhatatlanul kiderült. Nincs neki sok plüsse, de azokat erőn felül gondozza. És értelmen felül. Bár azt sem mondta senki, hogy egy házasságban nincsenek nehéz pillanatok. Nyilván az a gondolat is felmerülhet, hogy esetleg azért akarja a „Kutyiját”, és éppen egy tömött bundájú uszkárt, hátha általa olyan mozgó plüssállathoz jut, ami visszasimogatja. Hogy ezért senki se akarna kutyát? Hehe… és akkor nem mondtam semmit.

Mondjuk a plüss mosómedvéje, teljes nevén Gróf Siminszky Márton Aladár Cézár valóban sandán néz, mert nehéz napokat sejt Sörvadász érkezését követően. És igaza lehet, ugyanis amint az eb felfedezi majd a lakásban a könnyen elérhető könyveket, Gróf Siminszky dobálásával, földön történő vonszolásával és rugdosásával fogom elterelni az új lakó figyelmét. Feleség még nem tudja, ne is szóljon neki senki.

Egyébként, a fentiekben kiszivárgott plüss-szindróma egyfajta regresszív fázis velejárója. Nem veszélyes, ha nem hagyjuk elhatalmasodni a páciensen. Ez az állapot olyankor áll be, amikor valaki kezdi nyeregben érezni magát, és fokozatosan kiengedi az addigi feszültséget, mint Feleség a tegnapi mérőszalag ügy óta. Azt hiszem, néhány napig folyamatosan a közelében kell tartanom Siminszkyt, hogy bármikor ellenőrizhesse, nem hiányzik-e róla mondjuk egy kar, esetleg valami más.

Én pedig itt a végén ejtek még néhány szót a plüsskeselyűről. Vagy arról inkább nem.

Férj